9.
Eljött a nagy nap
Otthon, édes otthon!
2009 11.09.Hétfő
Már hajnal kettő óta várom az én mindent eldöntő vérvételemet!
Végre 6 óra van. A szobatársaim,épp ébredeznek és megértően mosolyogva könyvelik el, tudva az előzményeket,hogy az ágyszélén izgatottan ücsörgök, és nagyon várom már azt a bizonyos tűt...
Ők nyugodtak nincs izgulni valójuk, ma mindenképp mehetnek haza.
Hőm :36.8c
Csípős hideg van ma,-mesélik a nővérkék,és csodásan ragyog a nap.Ez az én napom lesz! Érzem, és nagyon lelkesen tartom oda a jobb kezemet,ahol az a kis búb van ,az én egyetlen kis megmentő vénácskámat.
Ebéd után mosolygós arccal jött az én orvosom és már nem is kellett volna megszólalnia sem. Tudtam! Végre szabad vagyok!!
Nyugodt hangon mondta "-Haza mehet,de 2010 11.18.-án várom vissza az ambullanciánkra,ide Pécsre. Én meg elsírtam magam örömömben.
Crp:112
Otthon hetente vérkép ellenőrzés,és ami gyógyszereket felírok szigorúan szednie kell!
Medrol,cyclosporin,cálcium,D3 vit,káliumR,
"Mivel a klinikai kép alapján ,a vasculitis mellett felvetődött más kórkép lehtősége ,ciklosporin adását kezdtük meg,és a szteroid adagját jelentősen megemeltük. Ennek hatásásra állapota javult, fejfájása megszünt, gyulladásos laborértékek csökkenni kezdtek"
Istenem eljött végre ez a nap,köszönöm!!!
Könnyes szemmel ugrottam Mikim nyakába.Miki már vitt is haza a mi kis otthonunkba!
Nagyon hosszúnak tűnt és furcsa volt minden amit láttam az út alatt .Mikor idejöttünk szép őszi szinte meleg nyár végi idő volt. A fákon gyönyörű színes levelek.Most pedig nagyon hűvös idő és kopasz fák mindenütt.
Alig vártam már ,hogy megölelhessem az én Petikémet, érezhessem a biztonságot nyújtó házikónk,otthonunk illatát és megsimogathassam az én bolondos kutyusaimat!
2009 11.13. Csütörtök
A hét elején nem voltam lázas ,szorgalmasan méregetem naponta többször is . Nagyon gyenge vagyok, de azért teszek -veszek erőltetem.
Nem hagyhatom el magam! Meg akarok erősödni!
Nagyon sokan hívnak telefonon ,most sem hagy cserben senki.
Kicsit kimentem az udvarra levegőzni,és akkor megállt a ház előtt egy autó.
Marcsellám volt az ,aki tőlünk nem messze lakik rettentően aggódik,és segíteni szeretne bármiben."- csak szóljál Csillám ,és én rögtön jövök,bevásárlás ügyintézés,ami kell mindenben segítek!"
Nagyon aranyos kedves tőle, jó,hogy vannak ilyen barátaim! De itthon mindent elrendeznek nekem Mikim, és Petim. A mütyür dolgokat nekem kell megcsinálni, nem hagyhatom el magam! Így egyenlőre visszautasítom.
Szegénytől lehet kicsit idegesen ,fáradtan türelmetlenül búcsúztam el a kapuban.Utólag nagyon bántott a dolog,de nagyon kimerített, pedig kb 10 percig beszélgettünk. Marcsellám! Ha olvasod-e sorokat kérlek így utólag is bocsánat érte.
2009 11.15.Vasárnap
Hőm 36.4c jajj de jó ! Eszem a bogyókat amit felírt a Pécsi orvosom.
Nagyon felpuffadt a hasam,görcsöl és elég sokszor látogatom a ház legkisebb helyiségét.
Remélem ez nem egy újabb bajság !
Este későn leveszem a tesóka segítségével a véreket,akár a fakírok nagyon bírom a bökdösést. Szegény tesó lesápadva aszisztálta végig. Peti és Miki elmenekültek addig,amikor meghallották mire is készülünk.
Azóta sem lettek jobbak ezek a satnya vénáim, és most is az a kis vékony dudori ami megmentett a további vérengzéstől minket. Reggel korán tesó viszi a laborba ,hogy megtudjuk majd mennyit javult az én Crp-m.
2009 11.17.Kedd
Hőm:37.2c Még ez belefér.
Crp:111.2 Nem sokkal lett jobb ,de talán majd legközelebb! Mindenkit nyugtatgatok, semmi baj. Jól vagyok! Ezt persze nem nagyon hiszik el .
2009 11.18.Szerda
Pécsre 11óra 30-ra volt időpontunk.
Rengeteg beteg volt ott az ambullancián,kicsit kellett várni, csúszott az időpont. Várakozás közben ,azt hallgattuk Mikivel, ahogyan a többi beteg a saját betegségét meséli . Különböző rémtörténeteket hallgathattunk végig. Sok féle betegség ,sokféle tünet ,sokféle történet...
Nem sokkal később már az orvosom sorolta,-"32mg medrol reggel,este pedig 16mg-ot kell ennie,a ciklosporin,és a többi tabletta marad,ha felmenne a láza,vagy bármi más rossz tünete lesz azonnal vissza ide! "Ellenőrzésre 2009 12.21.-én 13órára várom! "
-Jajj de jó !Nem kell itt maradnom! Ettől féltem a legjobban!
Hazafelé úgy döntöttünk,meglátogatjuk, Miki apukáját,csak pár percre de benézünk hozzá. Annyit aggódott értem!
Fáradt voltam nagyon ,de kibírtam, hisz nagyon megszerettem a kis após jelöltemet. Nagyon örült nekünk és kíváncsi szemmel mért végig és csak kérdezett és kérdezett - Hogy vagy lányom ? Jobban vagy már ? Mit mondott az orvos? -Vissza kell menni és mikor? Láttam szemében is a szeretetet és a nagy aggodalmat amit nem is titkolt . Talán 1 órát sem töltöttünk nála , már búcsúzkodtunk is ,mert Miki látta nagyon kipurcantam.
Már Kaposvár határában járhattunk mikor éreztem, megint lázas vagyok.
A hónapok óta megszokott érzést,sajnos semmivel nem lehet összetéveszteni. Miki rálépett a gázra és nagyon gyorsan otthon is voltunk.
Otthon hamar bekaptam a megszokott lázcsillapítót,és egy hatalmasat aludtam. Valószínű nagyon hosszú volt nekem ez a nap.